A szuvasodás, illetve egyéb okok miatt sérült fogkorona, illetve gyökerek helyreállító kezelése. Általános eljárás szerint az üregalakítás után tömőanyag kerül a kialakított üregbe. A tömőanyagok mindig plasztikusak, és az üregbe helyezés után keményednek meg, vagy keményítjük meg őket.
Korábban igen elterjedt tömőanyag volt. Mára visszaszorult a használata. Esztétikai igényeket látható helyeken nem elégíti ki. Higanytartalma miatt sokan ódzkodnak tőle. Az egyik alkotóelem a higany, nem igazolható az a feltevés, hogy a higany felszabadulna és bekerülne a szervezetbe. Tejfogaknál jól alkalmazható, a fogváltáskor foggal együtt kihullik. Manapság egyre ritkábban alkalmazzuk.
Kompozit, kompomer vagy üvegionomer típusú anyagok. Az esztétikai igényeket kielégíti, a fog színével egyező anyagok állnak rendelkezésre. A színt színkulcs segítségével választhatjuk. A töméskészítés bonyolultabb, mint az amalgámtömések esetében, mert minden esetben alábélelést kell alkalmaznunk, annak érdekében, hogy a tömőanyag a pulpával ne érintkezzen. Az anyag megkeményedéséhez ultraibolya fény szükséges. Ezt fotopolimerizációs lámpa szolgáltatja. Ideálisan elfogadott kihordási idejük másodlagos szuvasodás kialakulása nélkül 3-5 év. Műanyag alapúak, ezért ellenállásuk a rágóerővel szemben korlátozott. Nagy kiterjedésű, viszonylag jelentős foganyag veszteség esetében a ragasztott, "inlay" tömések javasoltak hosszabbtávú megoldásként.
A tejfogba készülő korszerű tömések általában a fog anyagához kémiailag kötődő, úgynevezett üvegionomér cementek, melyek erős kötődésük miatt egyrészt kizárják a tömés környékén könnyen kialakuló másodlagos szuvasodás lehetőségét, másrész szerves fluor leadásuk általánosan erősíti a meglévő fogazat zománcállományát is.
Alapvetően prevenciós célú fogászati kezelés. Az örlőfogak felszínén "barázdák"
találhatók. A barázdarendszer a fogzománc fejlődése során a
rágófelszínen alakul ki, de néha átnyúlik a fogak oldalsó felszíneire
is. A barázdarendszer alja a zománcfelszínről a fog mélyebb, nehezen
tisztítható területeire is behúzódhat, ami a gyermekek maradó fogainak
elszuvasodásához vezethet.
A barázdazárás, ezeknek a barázdáknak egy fluorid tartalmú lakkréteggel
történő bevonását jelenti. A fogak megtisztítása után egy erre a célra
kifejlesztett ragasztó és folyékony tömőanyag segítségével a fogak
barázdarendszere lezárásra kerül, így a szuvasodás a fogak
rágófelszínén nem tud kialakulni. Legjobb a kezelést a maradó fogak
megjelenése után fél-egy évvel elvégezni. A kezelés egyébként nem fáj,
érzéstelenítést sem igényel.
A fogak szuvasodása, sérülése, elhalása, korrekciós fogpótlás készítése miatt szükségessé válik a fogak, foggyökerek megtartó kezelése. A gyökérkezelés során, gyökércsatorna tömhetővé tétele után általában kálciumhidroxid, tartalmú gyökértömő pasztával a gyökércsatorna feltöltésre kerül, ezután a gyökértömő anyagot különböző módon tömöríteni kell. Az elkészült gyökértömés hermetikusan elzárja a külvilágtól a fogágy mélyebb szöveteit. Az élettelen fogak kiszáradnak és törékennyé válnak, ami a fog eltávolításához vezethet, ezért a rágófogak esetében javasolt a gyökértömött fogakat koronával, vagy kiterjesztett inlay töméssel ellátni. A pontos, jó gyökérkezeléshez röntgenfelvétel készítése szükséges.
Nem valódi tömések. A kipreparált kavitásról (üreg) készített lenyomat alapján fogtechnikai laboratóriumban készülnek. Formája, a szomszédos
fogak, illetve a lágyrészekkel történő érintkezésével a többi töméshez
képest, a legjobban adja vissza a fog eredeti formáját. Abban az
esetben is alkalmazhatóak, ha a defektus kiterjedése miatt a fog koronája töméssel már nem állítható helyre. Anyagukat tekintve
lehetnek: arany, kerámia, fém-kerámia, arany-kerámia vagy kompozit. Az
üregbe ragasztással rögzítjük őket. Kihordási ideje messze meghaladja a
"hagyományos" tömésekét
Anyaguk szerint általában két fajta ragasztott tömés ajánlható:
Magas kopásállóságú, túlnyomórészt kerámia mikroszemcséket tartalmazó alapanyagból készül, színük a saját fogakkal egyező lehet. Kiváló esztétikai élményt nyújtanak, kihordási idejük elfogadottan 4-8 év.
A megtartó fogkezelések közül a legjobb. Az őrlőfogak területének legjobb helyreállító tömésformája. Előállítása a fogorvos és a fogtechnikus részéről nagy pontosságot igényel. A foghoz a legpontosabban illeszthető tömésfajta, készítésekor az aranyat jó nyújthatóságának köszönhetően a fogzománchoz simítják polírozással. Megfelelő ragasztó alkalmazásával megbonthatatlan széli záródás alakítható ki a fog és a tömés között. A felhasznált 22 karátos arany természetes baktériumölő, fertőtlenítő, erjedést szüntető tulajdonsággal bír, allergiát nem okoz, szövetbarát. Az aranytömés kihordási ideje a leghosszabb, 7 évtől akár az élet végéig.
A foghiányok kezelésének és helyreállításának módszerei
Rögzítettnek nevezzük azokat a fogpótlásokat, amelyeket
speciális
ragasztóanyaggal lecsiszolt, felépített fogakra, vagy az
implantátumokra fixálunk, és onnan csak orvosi beavatkozással
távolíthatóak el. A rögzített fogpótlások lehetnek koronák vagy hidak. Koronának nevezzük azt a rögzített fogpótlást, amelyet lecsiszolt vagy
felépített fogra, illetve implantátumra rögzítünk.
A hídtag a nem fogon, vagy implantátumon nyugszik, hanem áthidalja a hiányzó fogat. Hídnak
nevezzük a korona és a hídtag együttesét. A híd annyi tagú ahány fogat, foghelyet helyettesít.
Ha a fog koronája olyan mértékben leromlik, hogy az nem alkalmas korona készítésére, akkor vagy előre gyártott gyökércsappal, vagy egyedi, lenyomat alapján készülő csappal, csapcsonkkal kell pótolni. Végül egy lecsiszolt foghoz hasonló forma áll elő, amelyre - lenyomatvétel után - készül a korona.
Ma már kevés készül, az esztétikai igényeket nem elégíti ki. Leplezés nélküli
fémszínű korona, amely a legkevesebb foganyag elvételét igényli.
Fémkerámiai korona: ezt a köznyelv porcelánkoronának nevezi. Egy speciális fémre felvitt kerámia réteg. A leplező kerámia színe fogszínkulcs alapján kerül kiválasztásra, igazodva a többi foghoz. A porcelán teljesen befedi a fémet. Ezek a
fogművek hosszú élettartamúak, és a maximális esztétikai igényeket is kielégítik. A hosszú élettartamot egyrészt a leplezőanyag minősége, másrészt a fémváz biztosítja.
A fémet
műanyaggal leplezzük. A leplező műanyag nem teljes mértékben takarja el a fémet. Rövidebb élettartamú
Az ár érték esztétikai hatások miatt ma a leggyakoribb korona típus. A fémet porcelánnal leplezzük. A porcelán leplezés elkészítése során lehet a meglévő fogszínhez és formához tökéletesen hozzáilleszteni a pótlások formáját és színárnyalatát.
Fogászati aranyból készülő, leplezés nélküli rögzített
fogpótlás. Nagy pontosságú fogmű,
csak hátsó fogakra célszerű készíteni.
A vázgalvanizációs módszerrel készül, ezért rendkívüli pontosságú.
A váz galvanizációs módszerrel készül, a váz anyag cirkónium. Nagyon pontos
fogmű.
A legtökéletesebb koronatípus, csak szólókoronaként használható, híd nem
készül belőle, szilárdsági okokból. A legmagasabb esztétikai
elvárásoknak is megfelel.
A híd egy olyan fogpótlás, melyet a hiányzó fogak helyére tervezünk. Lehorgonyzásában segítenek a meglévő fogak, vagy a behelyezett implantátumok.
A híd abban különbözik a kivehető fogpótlásoktól, hogy a rágás során keletkező nyomást nem a fogíny hanem az álcsont veszi fel. A híd mindig annyi tagból áll ahány fogat helyettesíteni kell. A híd felépítéséhez legalább kettő stabil fog szükséges. Minél több foghiányt akarunk áthidalni, annál több stabil fogra, vagy implantátumra van szükség.
A híd leggyakorabban fém tartószekezettel kerámia leplezéssel készül. A 2000-s évektől a fémmentes cirkonium alapú hidak is egyre eltejjedtebbek.
Abban az esetben, ha a szomszédos fogak alkalmasak rá, a koronák helyett
inlay-ek, azaz betétek rögzítik a fogművet. A középen levő hídtagot a
két szomszédos fogon (fogban) tömésszerű betétek rögzítik.
Csak technológiájukban különböznek a fogakra rögzítendő hidaktól, koronáktól. A rögzítésük történhet ragasztással vagy csavarozással is.
[fel]A kivehető fogpótlásokat a páciens orvosi beavatkozás nélkül is el tudja távolítani. A szájhigiéné, illetve a fogmű tisztítása csak így biztosítható.
Az ilyen fogpótlásokat a vákumhatás, a rágónyomás és a gravitáció tartja helyben. A protézis viselése az eleinte kényelmetlen, ez az érzés később megszűnik. Abban az esetben, ha van elegendő csont ahhoz, hogy implantációt végezzünk, továbbá a páciensnek is van igénye erre, akkor ezt a megoldást javasoljuk. Jó, és biztonságos megoldás a két vagy négy implantátumon elhorgonyzott ún. overdenture, amikor a teljes kivehető fogpótlást az állcsontba ültetett kettő vagy négy implantátumon egy patentszerű megoldással rögzítjük. Ezen módszer alkalmazásával egy fixen helyben maradó fogpótlás készíthető, amelyet a páciens is el tud távolítani, illetve vissza tud helyezni. Az utóbbi időben egyre többször alkalmazzuk ezt a módszert, főként az alsó állcsonton, ahol a teljes lemezes kivehető fogpótlás viselése a legtöbb nehézséget okozza.
Amikor egy fogívben nem totális a foghiány, és a meglevő fogak száma nem
elegendő a fix fogpótlás készítéséhez, abban az esetben részleges lemezes fogpótlás készíthető. Az ilyen fogművek fémvázra készülnek,
amelyek ínyszínű műanyaggal van bevonva. A fogak a műanyagrészre
rögzülnek. Rögzítésükre kapcsokat vagy precíziós elhorgonyzási
eszközöket alkalmazhatunk. A precíziós elhorgonyzási eszközök mindig
rejtettek.
A fogászati implantáció rutinszerű alkalmazása miatt az ilyen fogpótlások ritkábbak.
A szájsebészetnek az arc- és állcsontsebészetet, azaz maxillofaciális sebészetet hívjuk.
A fogazathoz, állcsontokhoz tartozó megbetegedések gyógyítása fogak,foggyökerek eltávolítása, fogak megtartó kezelésének sebészi módszerei, áttörésben visszamaradt fogak sebészi ellátása, állcsontok gyulladásos elváltozásai és cisztái, stb.
A fenti kifejezés helyett a gyökércsúcs-amputáció meghatározást is
használjuk, mindjárt érthetőbbé válik az egész. Igazából a foggyökércsúcsát távolítjuk el amellett, hogy ennek közvetlen környezetét
is kitakarítjuk.
Gyökércsúcs-rezekcióra akkor van csak szükség, ha a fog panaszai konzervatív úton nem orvosolhatóak. Ilyen eset, amikor a gyökércsúcs körül krónikus, sipolyozó gyulladásos folyamat áll fenn. Indok a beavatkozásra az olyan
gyökércsatorna is, amelybe - a csatorna lefutásától vagy elágazódásai miatt - csúcsig érő gyökértömés nem készíthető.
Szintén rezekciót végzünk, ha a fog gyökércsúcsa állcsonti ciszta
üregébe ér, és a fog megtartása mellett dönt a fogorvos. Indikált a beavatkozás akkor is, ha a fog gyökércsúcsa körüli folyamat gócnak
tekinthető, de a fog megtartása mellett döntünk.
Olyan fognál, amelynél a műtét utáni stabilitás túlzottan lecsökkenne, vagyis a fog gyökeréből túl sokat kell elvennünk, azokat a fogakat nem szabad rezekálni. A rezekció műtét, és az eleve gyógyulásra esélytelen fogaknál nem végezzük el. A két vagy három gyökerű fog rezekciója bonyolultabb beavatkozás, mint egy egygyökerűé, de kivitelezhető. Az állkapocsban a háromosztatú ideg alsó idegszálának közelsége is megnehezíti a munkát, ezért az alsó rágófogak rezekciója gondos mérlegelést igényel; kedvező esetben elvégezhető.
Rezekció előtt a fog gyökértömését ki kell cserélni. A gyökértöméssel nem rendelkező
fogak tömését a műtét előtt szoktuk elvégezni. A beavatkozást követően az érintett terület kissé feldagad. Ez
természetes reakció a szervezet részéről. Egy-két nap pihenés indokolt
lehet. Ezenkívül nagyon fontos a fokozott szájhigiéné fenntartása: még
a szokásosnál is többet mossunk fogat. Szájöblítő oldat használata is tanácsos. Előfordulhat, hogy néhány szem fájdalomcsillapító bevételére is szükség van. A beavatkozás napján az arcra tett hideg borogatás is
segít.
A rezekció után 1 héttel eltávolítjuk a behelyezett varratokat.
Ezek az állcsonttörések, arckoponya törései, baleseti sérülések ellátása.
Rendelőmbe a fogak balesetével kapcsolatos ellátásokat
tudom vállalni. Nagyon fontos, hogy a baleset után minél előbb
fogorvoshoz kell fordulni, és addig is óvni, védeni kell a fogat! Szerencsés esetben a
korona rész fényrekötő, esztétikus tömőanyaggal felépíthető.
Ha baleset miatt kiesik egy fog, minél előbb fogorvoshoz kell menni, mégpedig úgy, hogy a fogat is vinni kell.
A legjobb módszer, ha a fogat saját szájüregünkben visszük, lehetőleg a
nyelv alatt, vigyázva, hogy le ne nyeljük azt. A másik jó módszer, ha a fogat fiziológiás sóoldatban, vagy esetleg tejben visszük. Lényeges
hogy a fog ne tudjon kiszáradni. Ha a fog kiesés után nagyon
szennyezett lett óvatosan mossuk le folyóvízzel, vagy fiziológiás
sóoldattal. A fogorvos a kiesett fogat visszahelyezi oda ahonnan kiesett és összesínezi a szomszédos fogakkal. Fontos, hogy a baleset
után ne teljen el túl sok idő, amíg eljut fogorvosához.
Ha baleset miatt kilazul egy fog minél
előbb fogorvoshoz kell fordulni. A kilazult fogat be kell sínezni! A sínezést addig tartjuk, míg a fog újra biztosan van a helyén.
Preprotetikai (fogpótlás készítése/viselése előtti) sebészeti megoldások
A fogászati implantátum bioanyagból (általában titánból) készített műgyökér, amelyet az elveszett fogak helyére ültethetünk be fogpótlás viselése céljából. Az implantátumra készülő fogpótlás ugyanolyan erős és használható lesz,
mint ha a fogpótlás természetes fogra készülne.
A fogorvosi vizsgálat során eldől, hogy mely fogakat kell pótolni. Ezt követően el kell bírálni, hogy a rendelkezésre álló csontkínálat
elegendő-e egyáltalán implantátum beültetésére, továbbá a páciens általános állapota lehetővé teszi-e az implantációt. Ha eddig sikeresen eljutottunk, és a műtét kivitelezhetőnek látszik, akkor meg kell
terveznünk az implantációs fogpótlást. Ilyenkor derül ki, hogy hány darab és milyen méretű implantátum behelyezésére van szükség, mikor végezhető el a műtét; tisztázhatók a költségek és az időpontok
egyeztetése is megtörténhet.
A beültetés helyi érzéstelenítésben, ambuláns módon történik. A műtét után egy héttel a varratok eltávolíthatóak. Az implantátumok ilyenkor a csontban, a nyálkahártya védelmében gyógyulnak tovább.
A gyógyulás általában három hónapot vesz igénybe. Ez idő alatt jön
létre az osszeointegráció, vagyis az implantátum mikropórusai
kitöltődnek az oda benövő csonttal. Ez a kapcsolat biztosítja az implantátum stabil rögzülését.
Ha a gyógyulási idő letelt, az implantátumokat felszabadítjuk. Ez már nem jelent műtétet, csupán az implantátumba csavart ún. gyógyulási
csavart kell kiszabadítanunk egy kis nyálkahártyametszés segítségével. Ezután az implantátumba csavarjuk a műcsonkokat, amelyekre a fogpótlás
készülni fog. Innentől kezdve az eljárás ugyanaz, mint a hagyományos, fogakra készülő fogpótlások esetén.
Az implantációs fogpótlás előnye, hogy Sorközi hiányok esetén - az implantációs módszert alkalmazva - a fogpótlás megoldható a szomszédos
fogak lecsiszolása nélkül is.Lehetőséget ad fix fogpótlás készítésre
olyan esetekben is, amikor a hagyományos módszerekkel csak kivehető
fogpótlás volna készíthető.
Teljes foghiány esetén már két implantátummal is jól rögzülő,
mozgásmentes fogpótlás készíthető. Bizonyos esetekben teljes
fogatlanság esetén is elérhető olyan helyzet, hogy akár fix fogpótlást is kaphat a páciens.
Szólnunk kell még azokról az esetekről is, amikor a vizsgálatot
követően kiderül, hogy nincs elég csont az implantátumok számára. Nos, ilyenkor sincs minden veszve, ugyanis rendelkezésünkre állnak bizonyos
módszerek, amelyekkel ezen a helyzeten javítani tudunk. Ilyen körülmények legtöbbször a felső állcsont területén vannak. A felső állcsontban a fogak feletti régióban az arcüreg található. Ha a fogak
elvesznek, akkor az állcsontgerinc sorvadni kezd, és a csontmennyiség
oly mértékben elvékonyodik, hogy még a legrövidebb implantátum sem fér be az arcüreg "alá". Ilyenkor az ún. sinus-lifting alkalmazható, vagyis az arcüreg alapját megemelve ültethetünk be implantátumot. A
csontpótlás céljára saját csontot, vagy csontpótlót alkalmazunk. Az
ilyen műtét után a gyógyulási idő tovább tart.
A sikeresség szempontjából fokozott rizikófaktornak számít a túlzott
alkoholfogyasztás, az erős dohányzás, a drogfüggőség, a nem kezelt
cukorbetegség és a súlyos szív- érrendszeri megbetegedés. Nem végezhető továbbá implantáció az állcsontok növekedésének befejeződéséig.
Aki vállalja a beültetést, annak tudnia kell azt is, hogy a leggondosabb műtéti technika esetén is előfordulhat az implantátum kimozdulása, kilökődése, de ez manapság szerencsére egyre ritkább. Ilyen esetben megismételhető az eljárás, vagy még mindig kínálkozik az egyébként elkerülni kívánt fix, vagy kivehető fogpótlás elkészítése.
Az implantáció műtét. A betegnek is így kell felkészülnie a beavatkozásra, és az implantációt végző szájsebésznek is speciális
műszerezettséggel és sebészeti egységkészülékkel kell rendelkeznie.
A fogágy a fogínyből és a fog tartószerkezetéből (foggyökeret borító cement, gyökérhártya-rostok, és alveoláris csont) áll. A fogíny a lepedékben lévő baktériumok hatására gyulladásba kerül,
ez a gingivitis. Bizonyos genetikai és szervezeti tényezők, általános betegségek, valamint a tartósan rossz szájhigiénia jelenlétében ez a folyamat átterjed a fog tartószerkezetére is, és a fogágy visszafordíthatatlan károsodását okozza.
A gyulladás idővel a fogak meglazulásához, elvesztéséhez vezet. A gyulladás jelei: fogmosáskor vagy spontán fellépő ínyvérzés, fogvándorlás, fogmozgathatóság, kellemetlen lehelet, az íny színének,
formájának megváltozása. A betegséget célzott kezeléssel és az azt kiegészítő jó szájhigiéniával meg lehet állítani, így felfedezése után
mielőbb forduljon szakorvoshoz! Azt is fontos tudni, hogy öröklődik, ezért az ilyen betegséggel rendelkező szülők mielőbb hozzák gyermekeiket szűrésre a rendelőbe
Évek során ez a folyamatos ínygyulladás az ott megtelepedett
baktériumok miatt gyulladásos sarjszövet képződést okoz. E burjánzó
szövet, a fog gyökere mentén a csont irányában kúszva egy gyökér körüli "íny-zsebet", ú.n. ínytasakot képez. A tasak mélyén fogkő, lepedék, genny, baktériumok tapadnak a gyökér felszínéhez - ezek eltávolítása a
gyógyítás alapja. Előbbi folyamat idővel a csont elvesztését okozza:
ezt nevezzük ínysorvadásnak. Előrehaladott állapotában foglazuláshoz vezethet. Bizonyos egyéni adottságok ezt gyorsíthatják, de fokozott
ápolással, odafigyeléssel még ekkor is jelentős javulás érhető el -
tehát téveszme, hogy az ínysorvadás gyógyíthatatlan!
A tasakban élő baktériumok gócbetegségek kiindulási pontjai lehetnek,
más szervek, a szervezet komolyabb betegségeit okozva (pl.szív-érrendszeri)!
Fogszabályozási problémák felismerésének létjogosultságát főképp az esztétikai igény adja: a rendellenes fogazat elcsúfítja a legszebb arcot is. Az orvosi szempont is legalább ilyen jelentős: torlódott fogak könnyebben szuvasodnak, mert nagyobb a lehetőség a lepedék megtapadására s nehezebb a fogtisztítás. Ez szuvasodáshoz, ínysorvadáshoz, felnőttkori foglazuláshoz vezet
A legegyszerűbb beragasztott készülék a ferdesík. Ez általában az alsó frontfogakra ragasztott műanyag blokkocska, mely egy-két keresztharapásban lévő fog áttolására szolgál. A többi fix készülék gyűrűkből ráforrasztott vagy ponthegesztett zárakból és drótokból áll. Ilyenek a gyűrűs helyfenntartó, a diasztémazáró, a lingual iv, palatináis iv, labiíl iv, Angle-Hotz készülék, stb. A Crozat készülékek a hatosokon levő gyűrűkből ás az ezekre forrasztott erősebb és speciálisan hajlított labiális és, vagy palatinalis ívekből állnak.Akrilát alapja van, egy blokk, aminek célja, hogy rendezze a fog keresztharapását. Rögzítése cementtel történik a fogív több pontján, és használata során kb. egy hónap leforgása alatt a harapást a megfelelő irányba tereli.
[fel]Egy kis csiszolt üveg, drágakő vagy arany ékszer, amelyet a fog felszínére lehet ragasztani. Az apró ékszert egyszerű, a fogászat más területein is használt ragasztóval illesztjük a helyére. A felrakás során olyan technológiát alkalmazunk, hogy a fogzománc ne sérüljön. A fogékszer felhelyezéséhez nem kell előkészíteni vagy megfúrni a fogzománcot. Így a fogékszer nem károsítja a fogakat, és bármikor eltávolítható. A fogékszer tartóssága függ az ékszer elhelyezkedésétől, a páciens táplálkozási szokásaitól, illetve esetleges harapási rendellenességeitől. Ha a páciens időközben megunja, könnyedén eltávolítható, vagy más formára cserélhető.
A fogak elszíneződését okozhatja a kávé, tea és dohányzás ugyanúgy, mint alkati okok, a fogak
kifejlődése alatt szedett bizonyos gyógyszerek, régi tömések, vagy korábbi gyökérkezelések. Ezektől a károsító hatásoktól egyébként is
tartózkodnunk kell, de a kezelés időtartama alatt ez fokozottan így
van.
A fogfehérítési eljárás során nem az a cél, hogy minden páciensnek
vakítóan fehér fogazata legyen. Tudomásul kell venni, hogy egyéni eltérések vannak az egyének fogszínei között. Semmiben, így fogszínünkben sem vagyunk egyformák. A fogazat minden esetben érzékelhetően fehérebb lesz, mint az eljárás alkalmazása előtt. Érdemes tisztázni azt, hogy nem a csempe fehérségű fogszín elérése a cél. Ezzel szemben a lehető legvilágosabb, legszebb mosolyt biztosító, az arccal harmonizáló fogszín a kívánatos.
Fogfehérítésen egyrészt az éjszakai, elasztikus fogfehérítő sínekkel végzett eljárást, másrészt a rendelőben, a fogfehérítő lámpa hatására végbemenő fehérítési folyamatot értjük. Az ún. éjszakai (azaz otthoni, éjjel viselendő) eljárás során a speciális elasztikus sínekbe helyezett anyaggal a fogak világosabbá, "fehérebbé" tehetőek. A sínek lenyomat alapján készülnek, átlátszóak, és viselésük semmiféle kellemetlenséget nem okoz. A rendelői fogfehérítés során viszont mintegy harminc perc alatt érjük el ugyanezt a hatást.
Az otthoni fogfehérítéskor: a kezelés időtartama alatt, amely néhány hétig tart, a síneket éjszakára kell a fogakra helyezni. A kezelés időtartama alatt fokozott szájhigiénét kell fenntartani, ami napi többszöri fogmosással és fogselyem használatával biztosítható. A kezelés előtt és utána is fogat kell mosni.
A fogfehérítési eljárás során a mesterséges fogművek nem fehéríthetők. Lehetőség van azonban a fogművek későbbi cseréjére; így a természetes és mesterséges fogak között nem lesz árnyalateltérés.
a rendelői fogfehérítéskor: A gyökértőmött fogak egykori fedőtömését megnyitjuk, ide rakjuk be a fogfehérítő anyagot, ezt az eljárást addig ismételjük, míg a kívánt hatást elérjük.
A kerámiahéjak a kíméletes és kis mennyiségű fogállomány-eltávolítás
előnyeit egyesíti a restauráció esztétikai harmóniájával. Egyszerűen arról van szó, hogy a fog (legtöbbször elülső, felső fogak) ajak felőli
felszínére egy laboratóriumban egyedileg, lenyomat alapján készülő igen
vékony, 0.5 - 1 - 1.5 mm-es héjszerű kerámiaréteget ragasztunk rá,
ezért a fog jóval esztétikusabbá, gyakorlatilag a kívánt árnyalatúvá tehető úgy, hogy nem kellett rá koronát készítenünk. Természetesen ezt
megelőzően a fog adott felszínéből ugyanennyit el is kell távolítanunk.
A héjkerámia elsősorban a frontfogak területén, a fogak helyzeti anomáliái, fejlődési rendellenességből fakadó problémák,
elszíneződések, abráziók vagy frontfogtraumák esetén ajánlott.
Nem ajánlott héjkerámia nagymértékben károsodott frontfogak és rossz
szájhigiéné esetén.