Témáink
fog, fogkő, fogmosás, fogkefe, cumisüveg, ujjszopás, fogbaleset, tejfog tömés, megelőzés, bölcsességfog, foghúzás, fogászati góc, szájszag, kellemetlen lehelet
Kedves Látogató, ha további kérdése van vegye fel velem a kapcsolatot!
A fog részei
A fog külső rétegét a fogíny felett a fogzománc alkotja, ami a test legkeményebb szövete. Az alatta található fogállomány (dentin) veszi körül a fogbelet (pulpát). A pulpa tulajdonképpen erek és ideg halmaza; az erek táplálják a fogat, az ideg pedig a különféle behatásokat közvetíti az idegi központ felé. Ez az ideg felelős a fogfájásért. Ha a fogzománc sérül (fogszuvasodás vagy a fog sérülése miatt), akkor a fájdalomingereknek kevésbé ellenálló pulpa - a dentin apró csatornácskáin keresztül - elérhetővé válik a külvilág számára, és a fog fájdalommal reagál. A fogak alul az állkapocs (mandibula), felül a felső állcsont (maxilla) fogmedernyúlványában "ülnek". A csont és a fog közötti kapcsolatot számtalan apró kis szalagocska biztosítja
[fel]
A fogkő
A fogkő a nyálmirigyek által termelt nyálban található ásványi anyagok foglepedékkel való keveredése során jön létre, vagyis nem más, mint elmeszesedett foglepedék. A fogfelszínekre rakódik, azokhoz erősen kötődik, ezért csak professzionális módszerek segítségével távolítható el. A fogkőképződésnek elsősorban azok a fogak vannak kitéve, amelyek a nagy nyálmirigyek kivezetőcsövének közelében vannak. Ilyenek az alsó elülső fogak belső felszíne és a felső fogak külső felszíne. Megkülönböztetünk sub- és supragingivális, azaz íny alatti és íny feletti fogkövet. Amíg az íny feletti fogkő szabad szemmel látható, addig az íny alatti csak speciális fogászati műszerekkel tapintható ki az íny alatti tasakban.
[fel]Mit okoz a fogkő?
Azért, mert kitűnő helyet biztosít azoknak a baktériumoknak, amelyek fogágy-gyulladást, fogínyvérzést és végül a fogágy pusztulását, és az egyébként egészséges fogak kilazulását és elvesztését okozzák. A fogkő okozta fogágybetegség a lakosság igen nagy részét érinti, így jelenős mértékben járul hozzá a fogatlanság kialakulásához; továbbá a fogkő esztétikailag is csúnya, és hozzájárul a kellemetlen szájszag kialakulásához.
[fel]Hogyan szabadulhatunk meg a fogkőtől?
A fogkövet otthon nem, csak rendelőben, az erre a célra szolgáló professzionális nagyfrekvenciás készülékkel lehet eltávolítani. A kezelést depurálásnak nevezzük a foglepedéket és a fogkövet együttesen távolítjuk el. A kezelés fő eszköze az ún. ultrahangos depurátor, amelynek működő feje 24-42000 Hz frekvenciával rezeg. A készülék rezgés közben a hűtővizet porlasztja. A fej által felvett és továbbított rezgések hatására légbuborékok képződnek, és ezek zúzzák porrá a fogkövet. A hűtőfolyadékra azért van szükség mert a rezgési energia jelentős hőt termel. A fogkőeltávolítás után szükség van a fogfelszínek speciális polírozóanyaggal való áttisztítására is, amelyet e célra szolgáló kefékkel és gumiharangokkal végzünk.
[fel]Miért kell rendszeresen fogat mosni?
Azért, hogy eltávolítsuk a fogakon megtapadó ételmaradékot és a fogszuvasodást, illetve a fogágybetegséget okozó foglepedéket. Naponta legalább kétszer, de még jobb, ha minden étkezés után fogat mosunk.
Hogyan kell fogat mosni?
Fogmosáskor a fogkefét ne vízszintes irányba, hanem körkörösen mozgassuk. Nincs pontos szabály a tekintetben, hogy milyen sorrendben tisztítjuk meg az egyes fogfelszíneket, ezért legjobb, ha magunknak kidolgozunk egy rendszert, és minden alkalommal aszerint járunk el. (Egy javasolt sorrendet láthatunk az alábbi ábrákon. Nagyon fontos azonban, hogy minden fogfelszínt gondosan tisztítsunk meg. A jó fogmosás 2-3 percig tart, rövidebb idő alatt a gondos tisztítás nem végezhető el. És még egy tanács: bár kissé furcsán hangzik, javasolt, hogy nyelvünket is tisztítsuk meg a fogkefével. Ezáltal gátat szabunk a nyelven található baktériumok elszaporodásának.
[fel]Milyen a jó fogkefe
A
jó fogkefe közepes vagy lágy szálerősségű, kisfejű és rugalmas nyelű.
Nem árt, ha hajlik a fogkefe feje, mert a lágy szálerősségen kívül ez
az a tényező, ami segít elkerülni a helytelen fogmosási technikából
származó fognyaki kopásokat. Ezeket a kopásokat az előre-hátra, azaz
vízszintes irányba mozgatott fogkefe hozhatja létre. A fognyaki kopások
- azon túlmenően, hogy esztétikailag hátrányosak, még érzékennyé is
teszik a fogat a külső ingerekkel szemben.
Manapság a fogkefék nagy része megfelel a követelményeknek. Mégis jobb,
ha neves gyártó termékeit vásároljuk, mert ezek garantáltan biztosítják
a megfelelő fogmosási technika eszközét. A többi már csak rajtunk múlik.
Gyakran sír a gyermekem. Lehet, hogy jön a foga?
Bizony, lehet. A kisgyermekek fogai már 5-6 hónapos korban megkezdhetik áttörésüket. Ez sokszor fájdalommal, néha lázzal is jár. A gyógyszertárakban vagy drogériákban kapható Dentinox folyadék jó szolgálatot tehet ilyenkor, de ez nem csodaszer. Ha nem segít, akkor esetleg Panadol szirupot kaphat a gyerek, persze csak módjával
[fel]Mikor vigyem a gyermekem először fogorvoshoz?
Lehet, hogy meglepő, de akkor, amikor még nincs szükség semmilyen kezelésre. Ilyenkor kizárólag az a cél, hogy a gyermek számára "természetes" legyen a fogorvoshoz járás, és ne érje semmilyen negatív élmény. Sokszor okoz gondot a gyermekek kezelése, nagy türelem és tapasztalat kell hozzá, mert elsődlegesen a lelkét kell megközelíteni ahhoz, hogy bármilyen kezelés kivitelezhető legyen. Ezért nagyon fontos, hogy a gyermek ne lelki traumaként élje meg az első találkozást a fogorvossal.
[fel]Mikor kezdjük el a fogmosást?
Ha előtörnek a kisőrlők akkor rendszeressé kell tenni a fogmosást. Ekkor a barázdákban már könnyen maradnak lepedékek. Ebben a korban nem is igazán a fogmosás fizikai hatása fontos, hanem az, hogy a gyermek tudja, hogy neki fogat kell mosni. Nagyon hatásos lehet, ha együtt mosnak fogat, mert a gyermekeknél igen erős az utánzási hajlam. Nem kell a gyermeket erőszakkal fogmosásra szoktatni, sokkal előnyösebb, ha játszva tanulja meg. Meglátja, néhány hét után szinte igényelni fogja.
[fel]Káros-e a cumisüveg?
A
gyermek cumizásával kapcsolatosan az alábbi fontos szempontokat érdemes
kiemelni: Nem mindegy, hogy mivel töltjük meg a cumisüveget. Alacsony
cukortartalmú, vagy cukormentes folyadékot szabad csak a gyermeknek
adni. Nagyon lehangoló látvány egy "szétszuvasodott" fogú
kisgyermeknél, amiről az esetek nagy részében bizony a cumisüveg tehet.
Amikor a gyermek már képes pohárból inni, akkor igyon abból. Érdemes
megfontolni, hogy a egy csecsemő is tud pohárból inni.
Három éves koráig nehéz leszoktatni a gyereket a cumizásról, de legalább meg kell próbálni.
Létezik ún. fogszabályozós cumi, ami azért előnyös, mert megelőzi a nyitott harapás kialakulását.
A gyerek szopja az ujját. Mit csináljak?
>Szoktassa le róla. Megfontolandó, hogy vegyen neki fogszabályozós cumit, mert a tartós ujjszopás több, nehezen kezelhető fogszabályozási problémát is okozhat. A nyitott harapások jelentős részéért az ujjszopás a felelős.
[fel]Mit lehet tenni, ha baleset miatt letörik a fog?
Minél előbb fogorvoshoz kell fordulni, és addig is óvni, védeni kell a fogat! Szerencsés esetben a koronai rész fényrekötő, esztétikus tömőanyaggal felépíthető.
[fel]Mit kell tenni, ha baleset miatt kiesik egy fog?
Minél előbb fogorvoshoz kell menni, mégpedig úgy, hogy a fogat is vinni kell. Hogy vigyük a fogat? A legjobb módszer, ha a fogat saját szájüregünkben visszük, lehetőleg a nyelv alatt, vigyázva, hogy le ne nyeljük azt. A másik jó módszer, ha a fogat fiziológiás sóoldatban, vagy esetleg tejben visszük. A fogat, ha a kiesés után nagyon szennyezett lett óvatosan mossuk le folyóvízzel, vagy fiziológiás sóoldattal. A fogorvos a kiesett fogat visszahelyezi (replantálja) és összesínezi a szomszédos fogakkal. Fontos, hogy a baleset után ne teljen el túl sok idő, amíg eljut fogorvosához!
[fel]Mit kell tenni, ha baleset miatt kilazul egy fog?
Minél előbb fogorvoshoz kell fordulni, aki a kilazult fogat be fogja sínezni! A sínezésre ma már többféle anyag áll rendelkezésre.
[fel]Be kell-e tömni a tejfogakat
Igen, és lehetőleg addig, amíg a szuvasodás nem túl nagy. Egyrészt azért, mert egy kis destrukció még nem biztos, hogy fájdalommal jár. Másrészt, ha a szuvasodás a fog nagy részét érinti, akkor már valószínűleg gyökérkezelni is kell a tejfogat és csak utána lehet töméssel felépíteni.
[fel]Hány évesen vigye el gyermekét az első fogorvosi vizsgálatra?
Körülbelül három évesen. Persze csak akkor várja ki ezt a kort, ha a gyermek panaszmentes és fogait a szülő épnek látja. Ellenkező esetben előbb. Hogy miért ilyen korán? Azért, hogy ne akkor találkozzon életében először a fogorvossal, amikor már kezelni is kell őt.
[fel]Mit tehet a szülő gyermeke ép fogainak megőrzéséért?
Táplálja egészségesen gyermekét! Egyen sok rágást igénylő zöldséget, gyümölcsöt és kevés édességet, cukros üdítőitalt fogyasszon! Ha édességet ad gyermekének azt lehetőleg a főétkezések után tegye, ne pedig az étkezések közötti időben, és utána mindig mosasson vele fogat. Szoktassa meg gyermekével, hogy minden étkezés után mosson fogat. Ha esetleg nincs erre lehetősége, akkor étkezés után adjon gyermekének egy cukormentes rágógumit.
Félévente vigye el gyermekét fogorvosi vizsgálatra teljes panaszmentesség esetén is!
Kérdezzen rá fogorvosánál, hogy milyen prevenciós (megelőző) módszert tudna ajánlani, és hogy gyermekének nincs-e szüksége fogszabályozásra vagy más gyermekfogászati beavatkozásra?
[fel]A bölcsességfogról
A bölcsességfog sok probléma okozója lehet, ha azonban rendben kinőttek, és semmiféle gondot nem okoznak, akkor teendő nincs.
A helyhiány miatt előtörni képtelen bölcsességfog az egész fogazat
középvonal felé tolását képes előidézni. Ennek révén a fogazat
torlódik, amely az esztétikai hátrányon kívül számos egyéb gondot
okozhat. Az áttörésben visszamaradt, a csontban elhelyezkedő
bölcsességfog ezenkívül állcsontciszta képződését is előidézheti.
A részben áttört bölcsességfog igen súlyos gyulladásos jelenségek
előidézője lehet, mert a fog és az íny között kialakult "tasakban"
megtelepedett ételmaradékok a gyulladást előidéző baktériumok
táptalajaként szerepelnek. Az ilyen "tasakok" ezenkívül rontják a
szájhigiénét is, és a kellemetlen szájszag egyik előidézőjeként
szerepelnek.
Fogszabályozó kezelések előtt (amelyekre sokszor éppen a torlódást
előidéző bölcsességfog miatt van szükség) mindenképpen indokolt ezek
eltávolítása. A torlódást az eltávolítás önállóan nem oldja meg, de a
folyamatot megállítja. Ilyenkor a kezelést fogszabályozással kell
folytatni.
Az
át nem tört bölcsességfog eltávolítása műtét. Helyi érzéstelenítésben
azonban minden fájdalom nélkül végezhető, de tudni kell, hogy általában
szükség van bizonyos mennyiségű csont eltávolítására ("elfúrására"),
ezért a műtét után duzzadtság és részleges szájzár keletkezhet.
Ilyenkor egy-két nap pihenés indokolt.
Indokolt esetben lehetőség
van arra, hogy több, (kettő, három vagy négy) bölcsességfogat
egyszerre, altatásban távolítsunk el. Az ilyen beavatkozást kórházi
osztályon, műtőben végezzük
Fogeltávolítás, foghúzás utáni teendők
Foghúzás
után egy-két órával vegyen be egy szem fájdalomcsillapítót. Így a
beavatkozás utáni közvetlen sebfájdalom elkerülhető. Normális esetben
több fájdalomcsillapítóra nem lesz szüksége.
A foghúzás után
közvetlenül nem szabad öblögetni és köpködni. Ellenkező esetben
előfordulhat, hogy a sebről leeső vérömleny nyomán vérzés indul meg.
Amíg az érzéstelenítés tart, nem szabad ennie, ellenkező esetben komoly sérülést okozhat a saját szájában.
Inni lehet, de az az elmélet, hogy a tömény szeszes ital fertőtlenít
jelen esetben téves; sőt káros is, mert inkább a vérzést indítja meg.
A fogeltávolítás után napokban különösen fontos a szájhigiéné
fenntartása. Ha lehet, még többet kell fogat mosni, mint egyébként. Jó
szolgálatot tesz, ha szájfertőtlenítő oldattal öblöget (persze nem
közvetlenül a foghúzás után).
Ha
gyulladt volt a fog illetve környezete, előfordulhat, hogy láz
jelentkezik. Ilyenkor a szokásos lázcsillapító gyógyszereket használja.
Ha ezeket a tanácsokat betartotta, nagy a valószínűsége, hogy
rendben gyógyul. Sajnos komplikációk ennek ellenére előfordulhatnak.
Ilyenkor keresse fel orvosát, és ne kísérletezzen a "népi" gyógymód
széles palettájával.
A fogászati góc
A
góc egy letokolt, idült és tünetszegény gyulladás, melyből baktériumok
és az azok által termelt ún. toxinok jutnak más szervekbe, ahol egy
második betegséget okoznak. A "góckérdésben" az orvostudomány nem
egységes: vannak akik támogatják, vannak akik elvetik a góc elméletét.
A kutatások azonban mégis igazolni látszanak a gócelmélet igazságát.
A fogászati gócok közé tartoznak a fogszuvasodás, a fogágy-tasak, a
granuloma (legtöbbször a fog gyökércsúcsa körül jelentkező elváltozás),
az elő nem bújt fogak (például a bölcsességfog, a bennmaradt foggyökér,
stb.
A szájüregből a kórokozók vagy termékeik a mélyebb szövetekbe juthatnak, és ott másodlagos betegséget hoznak létre.
Másodlagos betegségként az ízületek, a látószerv gyulladásos
folyamatai, különféle bőrbetegségek, szívbelhártya-gyulladás, és a vese
gyulladásos betegségei a legismertebbek.
A nyombélfekély, egy bizonyos fajta cukorbetegség, koraszülés,
heregyulladás második betegségként való megjelenéséről kis számú
publikáció áll rendelkezésre. A fogászati góc kialakulását fogorvos és
szájsebész tudja diagnosztizálni és gyógyítani.
Kellemetlen lehelet, szájszag
Okok:- Szájbaktériumok – A szájban lévő baktériumok, melyek a fogak között élnek, s a nyelvet is belepik, ezek szaporodnak, s mérgeket, kellemetlen szagokat bocsátanak ki.
- A mandulákban lévő mély lyukak, tüszőüregek, gyakran okoznak rossz szájszagot. Ha a mandulák túl szélesek és lyukacsosak, a rossz leheletért felelős anyagok megtelepszenek bennük, és rossz szájszagot okoznak.
- Bizonyos ételek, italok – Az olyan ételek, mint a hagyma, fokhagyma, hal, még órákkal a fogyasztásuk után is rossz leheletet okoz, fogmosás ellenére is. Az alkohol bomlástermékei hasonlóan kellemetlenk tudnak lenni.
- Rossz szokások – A dohányzás bármely formája (cigaretta, szivar, pipa), vagy a dohányrágás, nagyon kellemetlen szájszagot okoz.
- Gyomorbántalmak – A gyomorbántalmak gyakran okoznak rossz leheletet, különösen, ha a gázok böfögés formájában törnek elő. Az alacsony szénhidráttartalmú diéta, mely ketózist okoz, szintén rossz szájszagot okoz.
- Gyógyszerek: egyes gyógyszerek bomlástermékei a szájon keresztül tükröződnek.
- Elhanyagolt szájhigiéné: plakk, fogkő, gingivitis, kialakulása maga után vonja a szájszag kialakulását.
Hogyan kerülhetjük el a szájszagot?
- Mosson fogat és nyelvet legalább naponta kétszer! Fogmosás közben a nyelvét is dörzsölje át fogkrémmel, különösen a hátsó részét. Ezzel eltávolítja a rossz leheletet okozó baktériumokat! Egy kutatás szerint a nyelvmosással, 70 százalékkal csökken a rossz lehelet.
- Naponta egyszer használjon fogselymet! A fogselyem használata kötelező! Így lehet csak eltávolítani a fogak közé ragadt ételmaradékokat, plakkot, amiben a baktériumok megtelepednek.
- A fogselyem használata segít megelőzni a fogínybetegségek kialakulását is, mely szintén a rossz lehelet gyakori oka.
- Használjon szájvizet! Az antimikrobális szájvízzel, vagy peroxiddal való gargalizálás, szintén segít megszüntetni a szájszagot. A hidrogén peroxidban lévő oxigén, megöli a rossz leheletet okozó baktériumokat.
- Használjon fluoridos szájápoló készítményeket! A szuvas fog nem csak nagyon fáj, hanem kellemetlen szájszagot is okoz. A fogszuvasodást meg lehet akadályozni fluoridos fogkrémmel, és megfelelő szájápolással.
- Igyon sok vizet, hogy frissen tartsa a leheletét. A folyadékhiány szájszárazsághoz vezet, és rossz szájszagot okoz. Szájszárazságot, és csökkent nyáltermelést okoznak még egyes gyógyszerek, mint az antihisztaminok.
- Csökkentse a gyomorsav termelődését! A patikákban kapható vénymentes savcsökkentők valamelyikével. Amennyiben tejérzékeny, szedjen laktáz tablettát.
- Nézesse meg az arcüregét! Az ilyen jellegű gyulladások, szintén okozhatnak rossz lehelet.
- Egyen joghurtot a jobb leheletért! A joghurt hatására az úgynevezett jó baktériumok elszaporodnak, kiszorítják a bűzlő baktériumokat. Az étkezések közötti petrezselyem rágcsálása is sokat segít a lehelet frissen tartásában, mivel antibakteriális és gombaölő összetevői vannak.
- Rendszeresen járjon fogorvoshoz! Legalább félévente keresse el fogorvosát fogtisztítás és ellenőrzés céljából. A rendszeres ellenőrzés segít idejében felismerni, és kezelni a rossz szájszagért felelős betegségeket.